Mindennapi kenyerünk
Valamikor rég, nagyszüleinknek meg sem fordult a fejében, hogy a kenyeret ne otthon süssék. Minden házban volt kemence és minden valamire való asszony jól ismerte a kenyérsütés fortélyait. Én sajnos már nem ehettem a nagymama által elkészített 3-5 kilós csodákból, de gondoltam egyet, s megpróbálkoztam vele, igaz felnőtt fejjel, azonban azóta is igen nagy buzgalommal. Így aztán első körben még hosszú évekkel ezelőtt vettem egy kenyérsütő gépet. Eltartott egy darabig, mire kikísérleteztem, melyik összetétel a legmegfelelőbb számunkra, és kiváló ízű kenyeret sikerült összehozni. Csakhogy két kamasz fiú gyermek mellett a 600 gr-os, de még az 1200 gr-os kenyér is aprónak tűnt és igazából egy evésre eltűnt.
Aztán egyszer a neten szembe jött velem egy nagyon egyszerű élesztős kenyér recept, amit kipróbáltam, s elsőre nagyon jól sikerült. Ennek már 8-9 éve. Azóta mindig én sütöm itthon a kenyeret, boltit nem veszünk. Sajnos kemencém nincs, de a gáztűzhely sütőjében is tökéletesre készül minden egyes alkalommal.
Az alaprecept a következő:
- 1 kg liszt - nem bonyolítom túl, vagy sima finomliszt, vagy ezt tetszőleges arányban keverem teljes kiőrlésű búza vagy világos rozsliszttel. Néha csak teljeskiőrlésűt használok és ritkán csak a világos rozslisztet.
- 1 csg szárított élesztő
- 4 teáskanál só
- 1 teáskanál cukor
- 4 evőkanál olvasztott zsír - természetesen olajjal is lehet, de az olaj nálam emésztési problémákat okoz.
- 2 dl langyos tej
- kb fél liter langyos víz
- Természetesen itt is minden más gasztronómiai csodánál legyen jó társunk a kreatívitás és legyünk merészek a kísérletezgetésben, Tehetünk a tésztába különféle magokat (napraforgó, tökmag stb), zöldfűszereket (medvehagyma, petrezselyem, fokhagyma stb). Tegyük változatossá a mindennapi kenyeret!
A kelesztőtálban először a szárazanyagokat teszem és a tetejét ráhelyezve alaposan összerázom. Ezután következik a zsír, majd a tej és a víz.Néha előfordul, hogy a liszt több folyadékot kíván, akkor a vizet pótlom még. A hozzávalókból tésztát dagasztok, mely inkább puha vagy közepesen kemény legyen.
Az edény tetejét visszahelyezve ilyenkor fél órát kelesztem, majd újra alaposan átgyúrom. Ezt követően újabb fél óra kelesztés következik. Itt már szép sima a felület.
Lisztezett deszkára téve megformázom a tésztát majd egy nagyon régi teflonbevonatos kacsasütőbe helyezem, tetejét tetszés szerint bevagdosom, a kacsasütőre ráteszem a fedőt és az edényt pedig a gáztűzhelyen hagyom addig, amíg a sütőm 225 fokra felmelegszik.
Ekkor két maroknyi vizet spriccelek a tésztára és lefedve beteszem a sütőbe. Nagyjából ötven perc alatt készül el, de a harmincötödik percnél már érezni a kellemes kenyérillatot a konyhában.
Amikor készre sült, kiborítom a kacsasütőből és rácsra helyezem, hogy szépen egyenletesen hűljön ki. Ilyenkor a kedvenc elfoglaltságunk, hogy hallgatjuk ahogyan "beszélget", azaz repedezik a héja, valamint szívjuk magunkba a csodás friss kenyérillatot.
ÍA teljesség igénye nélkül íme néhány, a sütőmből kikerült kenyerek közül: