Puliszka - az első próbálkozás
Sokszor kacérkodtam már a gondolattal, hogy egyszer csinálok puliszkát, mert apukám annak idején ódákat zengett róla, hogy micsoda finom eledel pláne egy kis pirította szalonnával, tejföllel leöntve és túróval megszórva.
Az alaprecept nagyon egyszerű:
- 4,5 dl víz
- 20 dkg kukoricaliszt
- 1 teáskanál só
- 2 dkg vaj
- ízlés szerint szalonna, tejföl és túró (juhtúróval a legfinomabb)
Én egy jó mély serpenyőbe tettem föl a vizet forrni, és beletettem a sót is. A kukoricalisztet folyamatos keverés mellett adtam a forrásban lévő vízhez, ne legyen csomós. Majd nagyon tartalék lángra állítottam a tűzhelyet, sőt egy öntött vas alátétet is raktam a serpenyő alá. Így szép kényelmesen kavargattam, mígnem a nokedli tésztánál sűrűbb állagúvá vált. Ekkor adtam hozzá a 2 dkg vajat, melyet jól elkevertem benne. Kerámiatálba öntöttem a tésztát és kihűtöttem.
Közben elmostam a serpenyőt, és abban pirítottam meg a szalonnát, majd kivettem, s maradék zsírba kanállal beleszaggattam a puliszka tésztát. A galuskák mindkét oldalát aranysárgára sütöttem.
Tálaláskor tejfölt folyattam rá, megszórtam túróval, majd néhány pirított szalonnakockával tettem az ízélményt teljessé.