Ezt bizony az ősszel kellett volna, de reménykedem benne, hogy így ebben a nagyon korai tavaszban sem lesz gond a költöztetéssel!

Hosszú téli estéken azon gondolkodtam, hogyan alakítsam át a házam előtti első udvart, ami bár most is egy nagyon kedves falusi parasztporta benyomását kelti, viszont a hatalmas füves területen alig van bokor, fa, ami árnyékot adna.

Az alakítás szerves része lesz, hogy a jelenlegi virágoskertet áttelepítsem egy új helyre, ami ki is lett találva, mégpedig úgy, hogy az utcafront felőli kerítés tövébe helyeződik át. Jó lett volna már hamarabb rágondolni erre, hogy ősszel az alvó hagymákat eleve az új helyre tegyem át, de ez már így alakult...

Hétvégén volt időm és energiám, hogy nekiveselkedjek a feladatnak. Nőszirmokat ástam fel,  liliomot, nárcisz és jácint hagymákat amik már ugyan megindultak a fejlődés útján, de reményeim szerint elég nagy földlabdával sikerült kiemeljem őket és az új helyre beássam.

És közben rácsodálkoztam, hogy február közepén az egyik kiszáradt fa meghagyott törzsének tövében már nyílik az ibolya!!!

Bár rengeteg hagymát vittem át az új helyre, mégis maradt még a régi ágyásban, de úgy gondoltam, azokat nem fogom bolygatni, mert rajtuk már bimbós hajtások vannak. Az új ágyásban is van még hely, oda talán a későbbiekben egynyári virágok fognak kerülni (Estike mindenképpen!) és ősszel majd a többi hagyma is, amelyek most még a régi helyükön maradnak.